Szabados Ádám egy ateista filozófus megtéréséről

És mégis mozog az ég?

Néhány hete A. N. Wilson megtéréséről írtam egy bejegyzést. Most egy másik ateista pálfordulásáról szeretnék beszámolni. Az érintett személye miatt ez a fordulat még Wilson megtérésénél is nagyobb felhorkanást okozott, pedig a megtérés nem vezetett egyenesen a keresztény hitig, csak egyfajta deizmusig (mint Madách drámájában: „A gép forog, az alkotó pihen.”). Nem kisebb személyiségről van ugyanis szó, mint Anthony Flew brit filozófusról.

A filozófiában járatos olvasóknak nem szükséges Anthony Flew-t bemutatnom. Azoknak a kedvéért, akik nem foglalkoztak filozófiával elmondom: Flew a modern bölcseletben olyan, mint Elvis Presley a zene világában, Franco Zeffirelli a filmrendezők között, vagy Karl Rahner a katolikus egyházban.

Megkerülhetetlen gondolkodóról van szó. Flew az analitikus evidencialista iskolához tartozott, fő kutatási területe a vallásfilozófia volt. Azt a meggyőződését írta meg számos könyvében, hogy Isten léte mellett szóló empirikus bizonyítékok hiányában az ateizmus a helyes alapállás. Bár a huszadik századi ateista gondolkodásnak sok ismert alakja volt (pl. Jean-Paul Sartre, Albert Camus, Martin Heidegger A. J. Ayer és Bertrand Russell), ha valaki az ateizmus mellett igazán igényes érveket akart olvasni, elsőként Anthony Flew könyveihez nyúlt.
 

Éppen ezért robbant bombaként a hír: Flew hátat fordított ateizmusának! 2003-ban nyilvános vitát folytatott Jézus feltámadásáról Gary Habermas keresztény filozófus barátjával. A vita után több telefonbeszélgetésben jelezte Habermas-nak, hogy újra kell gondolnia néhány kérdést, majd 2004 januárjában arról informálta kollégáját, hogy elhagyva ateizmusát deista lett. Elmondta, hogy a keresztény istenképben (még) nem, de Isten létezésében már hisz. Ezt nyilvános interjúkban is megerősítette. 2007-ben aztán Flew megjelentette Roy Abraham Varghesével közösen írt There Is a God: How the World's Most Notorious Atheist Changed His Mind (Van Isten: Hogyan változtatta meg a véleményét a világ legismertebb ateistája) című könyvét. (Az alcím nem Flew ötlete volt.)
 

Mi okozta a változást a brit filozófus gondolkodásában? Intellektuális fordulatáról a There Is a God második részében, hét fejezeten keresztül ad számot. Anélkül, hogy a részletekkel untatnék, a fordulatot előidéző tényezők közül érdemes kiemelni kettőt: Flew-t véglegesen meggyőzték 1) a teleológiai istenérvek, a világ értelmes tervezettsége (Intelligent Design) mellett felhozott tudományos bizonyítékok, és 2) az Isten léte mellett szóló kozmológiai érv Richard Swinburne által kifejtett változata.

Az előbbi különösen is felbosszantotta Flew cserbenhagyott ateista harcostársait. Azt vetették ellen, hogy Flew nem tudományos, hanem filozófiai alapon érvel, nem ért igazán a tudományhoz. Flew Einsteint idézte válaszként: „A tudomány embere nem jó filozófus.” Egyben megerősítette, hogy kőkemény filozófiai érvek vezették Isten létének szükségességéhez, arra ment, amerre a bizonyítékok vezették őt. 
 

Csalódott bajtársai más fogást is kerestek rajta. Mark Oppenheimer és Anthony Gottlieb egyenesen azt állították, hogy a There Is a God nem az idősödő Flew írása, hanem a szerkesztő Varghese gondolatait tükrözi. Bár egy ideig tartotta magát ez a vélekedés, Flew levélben cáfolta a feltételezést, megerősítve, hogy az istenhithez való megtérése tényleges, a There Is a God saját intellektuális fordulatát tükrözi.
Megtérését Flew az ateizmustól a deizmushoz való megtérésként írta le, mert bár elfogadta egy Teremtő Isten létét, továbbra is kétségei voltak a kinyilatkoztatás megtörténtével kapcsolatban. Azonban 2004-es fordulata után a kinyilatkoztatás lehetőségét sem zárta már ki, sőt, N. T. Wright anglikán teológus Jézus feltámadásával kapcsolatos érveit kifejezetten izgalmasnak tartotta. A kereszténység felé való nyitottságát mutatja, hogy könyvében Flew azt írja: ha a Mindenható valaha mégis kinyilatkoztatta magát, az valószínűleg Jézuson keresztül történt meg. Majd jelezve, hogy nem feltétlenül ért lelki utazása végéhez, hozzáteszi: „Némelyek azt állítják, hogy kapcsolatba léptek ezzel az Elmével. Én nem – egyelőre. De ki tudja, mi történik legközelebb? Egy nap talán hallok egy Hangot, mely azt mondja: ’Hallasz engem?’”
 

Idén tavasszal Anthony Flew eltávozott az élők sorából. Hogy meghallotta-e előtte a Hangot, azt hitem szerint egy nap mindannyian meg fogjuk tudni. Ő már tudja.
 

A szerző további írásait itt olvashatja.

Szabados Ádám összes blogbejegyzése

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére