Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Bodoky Tamás blogbejegyzése
2011-09-22 21:00:00

Bodoky: bírósági pofonok az átláthatóságnak

A Vértesi Erőművel kapcsolatos elutasító döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz, a sávolyi KPMG-tanulmánnyal kapcsolatos elutasító döntés ellen a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fellebbeztünk.

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a múlt héten jogerős, másodfokú ítéletében elutasította a keresetünket, mellyel az állami tulajdonban lévő Vértesi Erőmű Zrt.-t kértük arra kötelezni, hogy adja ki a Kapolyi László szocialista nagyvállalkozó tulajdonában lévő System Consulting Zrt.-vel 2008-ban kötött privatizációs és áramvásárlási szerződéseket, illetve a szerződések ügyében lezajlott, az erőmű büntetőfeljelentését megalapozó belső vizsgálat dokumentumait.

Ez a 2008-as ügyletsorozat volt az, amely csődhelyzetbe sodorota a patinás erőművet. A cég akkori vezetése ugyanis tulajdonosi felhatalmazás nélkül – állításuk szerint az erőművet privatizálni szándékozó, és akkor már kvázi tulajdonosként viselkedő milliárdos „bíztatására” – olyan áramvásárlási szerződéseket kötött, amelyek messze meghaladták az erőmű saját kapacitását. Kapolyiék azonban 2008. utolsó napján visszaléptek az üzlettől, az erőműnek pedig emiatt közel 10 milliárd forint kártérítést kellett kifizetni áramkereskedőknek. Az ügyletsorozatba belebukott a Vértesi Erőmű akkori vezetősége, az új pedig büntetőfeljelentéseket tett, mégsem történt semmi: a kárt az állami tulajdonú cégnek, tehát végső soron az adófizetőknek kellett lenyelni.

Ezért pereltem a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével, és első fokon még nekünk állt a zászló: a Tatabányai Városi Bíróság februári döntésének értelmében a Vértesi Erőműnek ki kellett volna adnia az anyagot. A Tatabányai Városi Bíróság az ítélet indoklásában kimondta, hogy mivel a Vértesi Erőmű tulajdonosa a tartós többségi állami tulajdonban működő Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt., a helyes jogértelmezés szerint az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény szabályai alkalmazandóak a közvetett állami tulajdonban álló gazdasági táraságokra is. Másodfokon azonban ezzel homlokegyenest ellentétes döntés született, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság már úgy látta, hogy az állami vagyonról szóó rendelkezés előírásait szűken, betű szerint kell értelmezni, és ezért az állami vagyon fogalmába nem tartozik bele az a társasági részesedés, amelyet nem az állam közvetlenül, hanem az állam tulajdonában álló gazdasági társaság birtokol. Ezért a Vértesi Erőmű nem kötelezhető a kért adatok kiadására.

Ugyanígy jártam Sávollyal. Az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy 2009-es kormányhatározat szerint 15,3 milliárd forint összegű hitelt nyújtott volna 80 százalékos állami kezességvállalás mellett a sávolyi MotoGP pálya megépítéséhez, az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt. pedig tíz év alatt további 20 milliárd forintot fizetett volna a verseny rendezési jogáért. Anno még az Indexnél kiderítettem, hogy mindezt pénzügyminisztériumi szakértők erősen problémásnak: kockázatosnak, gazdaságtalannak, sőt jogszerűtlennek találták. A MotoGP beruházás sok tízmilliárdos állami támogatásának zöld utat adó kormánydöntés egy KPMG-tanulmányra alapult, amelyet azonban üzleti titokként kezelt, és kérésre sem hozott nyilvánosságra sem a kormány, sem az állami tulajdonú hitelező bank. A tanulmány nyilvánosságáért a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével pereltem az MFB-t, és a Fővárosi Bíróság első fokú ítéletében helyt is adott a keresetünknek.

Másodfokon aztán ebben az ügyben is fordult a kocka, a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a hatástanulmány „döntés meghozatalára irányuló eljárás során keletkezett adat”, ezért elutasította a keresetünket. A felülvizsgálati indítványunkat 2011 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlannak találta, mert az adatvédelmi törvény lehetővé teszi a közérdekű adatok megismerésének korlátozását „központi pénzügyi és devizapolitikai érdekből”.

A Vértesi Erőművel kapcsolatos elutasító döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz, a sávolyi KPMG-tanulmánnyal kapcsolatos elutasító döntés ellen a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fellebbeztünk. A strasbourgi beadványban a bíróságot annak megállapítására kérem, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkében foglalt információk szabad megismerésének jogát azzal, hogy lehetővé teszi közhatalmi döntésen alapuló, állami tulajdonú hitelintézmény által finanszírozott beruházással kapcsolatos adatok eltitkolását. Nem adjuk fel tehát, a jogi procedúrák folytatódnak – a probléma csak az, hogy közben maguk a konkrét ügyek elévülnek és érdektelenné válnak úgy, hogy a közvélemény szinte semmit nem tudott meg róluk. Az ezekhez hasonló ügyekben érintettek pedig azt láthatják, hogy nem kell tartaniuk a nyilvánosságtól.


Bodoky Tamás

Bodoky Tamás összes blogbejegyzése

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.